A baranya megyei székhely korábban Sopianae néven volt ismert. Pécs története régre nyúlik vissza, amit már az ókori rómaiak is emlegettek. Az 1500-as éveken az oszmánok elfoglalták a települést, ami megerősítette a várost, így lett igazi keleti terület. A templomokat mecsetté alakították, majd Pécs 1780-ban lett szabad királyi város. De vajon miről ismeretes a déli megyeszékhely? Cikkünkben részletesen bemutatjuk Pécs történetét!
Pécs története az ókori Rómában
A mecseki barlangban már 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira is rábukkantak, míg a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszerek maradványait találtak meg a régészek korábban. Ezek bizonyítják, hogy már a rómaiak előtt is éltek ezen a területen. A várost azonban ők alapították meg a kr.u. első század második felében. Ekkor a Dunántúl még Pannin provinciája volt, így városi rangot csak Hadrianus császár uralkodásakor kapott. Sopianae ebben az időszakban 8-10 ezer fős település volt, ami igen jelentősnek mondható.
A kereszténység azonban csak a negyedik század első felében kezdett el terjedni a területen. Ekkor építették meg az első keresztény temetőket is a székesegyház mai részén. Amikor azonban Nagy Károly és annak serege megérkezett a városba, azt már az avarok és a szlávok lakták nagyobb részben.
Pécs a középkorban
A honfoglalást követően azonban nem Pécs, hanem az onnan nem messze elterülő Baranyavár lett a vármegye központi része. A város azonban mindig is fontos egyházi és püspökségi székhely volt. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a pécsi püspökséget még I. István király alapította meg 1009-ben.
Pécs néven 1235-ben említik meg először. Ebben az időszakban azonban a városnak nem volt kőből épült várfala, hiszen 1242-ben a települést Batu kán csapatai kifosztották. Ezt követően 1367-ben Nagy Lajos megalapította az ország legrégebbi egyetemét, a Pécsi Tudományegyetemet. A tanárok ekkor még domonkos szerzetesek voltak, de ennél többet nem igazán tudni az oktatásról. Arról sincsenek információk, hogy pontosan hol is állt akkor az épület és az sem világos, hogy meddig is működött az.
1495-ben azonban a várost ismét kifosztották, hiszen a mohácsi vész idején Nagy Szulejmán seregei lemészárolták az embereket és felégették tulajdonképen az egész várost.
A török uralom kora
A törökök idején a város hatalmas fejlődésen ment át, hiszen igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté formálták, amiből két dzsámi még ma is áll. Ekkor épültek a török fürdők, a Korán-iskolák és a Tettyén található szufi kolostor. Azonban a középkori Pécs Zrínyi Miklós idején ismét elpusztult, hiszen a seregei a Mecsekről mozsárágyúkkal lőtte szét az egész települést.
Pécs újjászületése
A város az 1600-as években újra fejlődésnek indult, azonban ezt lassította a két pestisjárvány is. Azonban ezt követően szépen lassan átalakult az ipar, céhek formálódtak, virágzott a szőlőtermelés és fellendült a kereskedelem is. A mai Széchenyi tér és a Jókai tér is vásárok, piacok színhelyévé váltak. Itt jött létre az ország első nyilvános könyvtára, aminek az anyaga ma az egyetemi könyvtárat gazdagítja. 1780-ban pedig Pécs végre szabad királyi város lett.
Az 1900-as évektől létező város
A villamosközlekedés még a világháború előtt indult el, 1912-ben pedig a pécsi Dohánygyárban is elindult a termelés. Az évszázad elején a város egy kis ideig a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság része volt. Ez visszavetette egy kicsit a kereskedelem és az ipar fejlődését is. A háború után azonban soha nem látott mértékben kezdett el fejlődni. Folyamatos bányászatok folytak, új városrészek épülte, állatkert és kisvasút létesült. A rendszerváltás óta pedig megépült a Tudásközpont, a Kodály Központ, az Ókeresztény Sírkamrák pedig az UNESCO világörökség részévé vált.
Pécs története tehát igen hosszú és gazdag!
